Először is mindjárt keresek egy másik fejlécet, aki ezt most látja xD Nem a legszebb, de ez a css nagyon tetszik, és csak nemrég raktam fel, de a fejlécet muszály lecserélnem...ez a Valnetin nap nem az én napom!  

Kiderült ugyanis, hogy Kafaszt (ez az álneve) belém van zúgva...Apa ül reggel a gép előtt, és nekünk olyan az e-mail rendszerünk, h a gmail és hotmail üzeneteket egyszerre meg tudjuk nézni, és nekem van egy gmailes e-mailem...és hát apa azt is megnézte, és hát mi volt ott? Egy valentin napi email egy osztálytársamtól, akitől úgy finoman szólva hányingerem van -.- Csúnya, olyan mint egy ötéves...undorodom tőle, de olyan szinten...természetesen egy idióta vers volt meg egy zenet, h a piros szemüvegem áll a legjobban -.- egy: úgyleszarom a véleményét ahogy van...kettő: aznap azt vettem volna fel, csakhát ezígy kínos lett volna. Apámék egész reggel ezzel csesztettek...Mikor beértünk a suliba hát nem volt kínos kicsitse -.- De aztn egyik zünetben megmondtam neki, h semmi esélye, és aztán még van pofája rámírni skypeon...idióta. 

Aztán viszont edzésen *-* Annnyira jó volt :D Van egy lány, aki már junior (eggyel felettem van) N-nek hívják, és szólózik, nagynagyon jól *-* Bent vagyunk a tornateremben, erre elkezdi: E, az L nem akar szólózni? (én vok L, E az edző :D) mert szerinte tök jó lenne, meghogy látott a vízből és tök perfekt voltam *-* Erre persze E azt mondta, h szerinte én félénk vagyok ehhez, meg nincs önbizalmam, de szerintem meg tudnám csinálni. N azt mondta, h szerinte én nagyon jó szólista lennék *-* Jó lenne ~

Annak viszont annyira örlök, h Bess abbahagyta a pingpongot *-* Ez így olyan jó lesz neki, sokkal boldogabb lesz :) Ráadásul mostanában nem is voltunk olyan jóban, viszont most azért úgy megint :)

Annyira szeretném kiírnai magamból mindent...áááá de nem tudok. 
Mind1, legalább van kivel megosztanom

Csináltam egy új diziz, sztem nagyon jó lett, már nem egoizmusból xD Nekem tényeg bejön :DD 
És a fejlécet én csináltam *-* 

A másik hírem, hogy tegnap este három órás edzés után támolygok ki az uszodából apuval, megyünk le a lépcsőn, elseggeltem a havas lépcsőn, mire apa utánam nyúlt volna, még csúsztam is le négy lépcsőfokot :S Marhára fáj a seggem, nem bírok ülni, feküdni, állni, járni, úgy kb. semmit....Meg ma még operába is mentem volna, a nagyszüleim direkt miattam vettek jegyet, dehát én nembírok ki 4 órát ülve o.O De ez most halálkomoly.

Szóval köszi havas lépcső, imádlak :S 

Hirtelen a szemembe ötlött, h kint vagyok a portálajánlóban ! 
Nem én küldtem be magamat, de köszön annak aki megtette :)

Nos, igazából maga a nap nem is indult rosszul. 

Felkeltem, elkészültem a suliba, tudtam, h ma színházba megyünk. Bementünk szokásunkhoz méltóan a kis közértbe ami a sarkon van, ez kb. mindennapi. Kinéztem magamnak egy sonkás molnárkát, mert hát gondoltam biztos finom, az a cég gyártja ami azokat a húsos szendvicseket csinálja amiket imádok, és igen gyakran ettem mielőtt kiderült, h refluxom van :// Nahát még anyut is megkérdeztem, ő is mondta, h biztos finom, meg lehet is ennem :) Megvettük.

Beértem a suliba, ott tök jól elvoltam a barátaimmal (most épp arról is tudnék írni, ami a barátaimmal kapcsolatban nyomja lelkemet, de ezt ők is olvashatják...szóval ezt most nem, csak magamban). Egy idő után gondoltam előveszem a szendvicsemet, megeszem. Beleharaptam. Torma. Torma volt a szendvicsemben. Torma, amitől a hányinger kap el, Torma, aminek az szagától rosszul vagyok, Torma amit világ életemben utáltam. Dehát mégis megettem a szendvicsem felét ami dugig volt Tormával. A második felet nem bírtam, kidobtam. Mikor elindultunk, éreztem, h rendetlenkedik a pocim. Azt gondoltam, biztos elmúlik, ez a reflux miatt gyakran kijön. Mikor a színházban ültünk, és csodáltuk a Bőrönd meséjét Patai Anna főszereplésével (akitől úgyszintén kiver a víz) rájöttem, hogy nagyon nem kellett volna tormát zabálnom refluxxal. A színdarabról nem írnék. Szánalmas.

Mikor visszaértünk a suliba anyu már jött is értem, de nem mondtam neki, hogy fáj a hasam. Elmentük a mekibe, elrgcsáltam pár csirkefalatot, az aztán nem árthat. Azután hazamentünk, ott már végképp éreztem, h ez így nem oké. Aztán a húgomat elvitték edzésre, én meg a nagyimmal elmentem vásárolni, de előtt bekaptam egy falat birsalmasajtot meg két kocka étcsokit, ezek gyomorspecialisták. Tették is hatásukat. Egészen addig, amíg be nem létem az edzőterem ajtaján. Nagyon szarul voltam, ezt a lányok észre is vették. Az edzők persze nem. 

Száraz edzésen nagyonnagyon felbosszantottak (itt kezdődött az, h raohadtul elegem volt mindenből), mert az edzős háromszor szólt az ÉN spárgámra!! Nem egóból mondom, de az én spárgámra aztán ne szólogasson be, mert ilyen nem látni minndenhol. Először mert ki voltam fordulva (egy szart voltam) másodszor mert fogtam a korlátot, szerinte azért, hogy tompítsam a csúszást, igazából azért, mert nem csúszott a zoknim, harmadszor meg mert nem hajoltam hátra. Ha előre hajolok, úgy is megvan, akkor meg nem rohadtul mindegy??? 

Aztán vízen szartak észrevenni, h vmi problémám volna. Egy dícsérő szót nem hallottam. L így, L úgy ez nem így van, ez szar, stb. 

És ami még hab a tortán, hogy L-t (ez már nem én vagyok) lecseszték, mert elrontott vmit, és erre ő elkezdi, h azért, mert neki nagyon fáj a feje...azthittem pofán rúgom. Pontosan tudta, h nekem mennyira rohadtul fáj, erre van pofája...aztán meg az edzők: Jaj L (ez a nem én L) tudom, h nagyon fáj, de próbáld meg. Mehet mindenki a francba.

Utána mikor jöttünk haza, anyám elkezdi, hogy minek ettem csokit, meg biztos nem a tormától van, hiszen olyan kevés lehetett benne...tocsogott ez egész. Biztos bebeszéltem magamnak.

Najó. Köszi aki elolvasta :) Megyek bőgni. Tudom, gáz, de ezt egésznap visszafojtottam, szal most már kell.